Suli:
   A többi tinédzserhez hasonlóan a th-s srácok is járnak suliba. Mivel a fél napjukat a suliban töltik, itt éri őjet a legtöbb támadás...jó is és rossz is...
   Tom: Napról napra több ember vár miket a bejáratnál. És persze a fanok mellett megjelennek azok is, akik gyűlölnek minket. A zenekari elfoglaltságok miatt gyakran kocsival jönnek értünk néhány testőrrel, és ilyenkor halljuk a legdurvább beszólásokat, mint például: Kis köcsögök! Óvodások! Húzzatok haza!
   Bill: De még ennél is van durvább: egyesek I Will Kill Bill (kinyírom Billt) feliratú pólókban mászkálnak.
   Az ikrekre egyébként a kinézetük miatt már korábban is pikkelt a diri, és mióta híresek lettek, a helyzet csak romlott. Azért vannak kivételek is. Gustavval például egy-két tanár kedvesebben viselkedik, sőt néha autogramot is kérnek tőle. Ennek ellenére a csapat dobosa tart attl, hogy előbb utóbb neki is a fejéhez vágnak valamit, persze csak képletesen. A basszer és egyben a banda legidősebb tagja ebből a szempontból szerencsésnek mondhatja magát.
   Georg: Velem nem szoktak kötekedni, bár néha nekem is feltesznek hülye kérdéseket. Múltkor megkérdezte valaki hogy akkor én most sztár vagyok? De ezzel nem foglalkozom. Tudom, ki őszinte velem, és ez a lényeg.
BARÁTOK:
   A srácok tudják, hogy a népszerűséggel sajnos az is együttjár, hogy ezentúl kevesebb igaz barátjuk lesz, viszont annál több érdekember és ellenség sertepertél majd körülöttük. Utóbbiak pedig nem válogatnak az eszközökben. A neten már nem egy anti-TH oldal jelent meg, ahol durván osztják őket. Az oldalak többségét általában törlik, ám azt már nem könnyen törlik ki a agyukból, ha elveszítenek egy közeli barátot.
   Gustav: Szerencsére a barátaink,akik kitartanak mellettünk,sokszor dicsérnek minket, és még örülni is tudnak a sikereinknek.
   Bill azonban kifakad.
   Bill: Akik csak érdekből akarnak velünk lenni, azok hamar lelepleződnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindíg lesznek irigyeink, de az már totál idegesítő, amikor valaki befenyít,hogy szétüti az arcomat, mert bejövök a csajának.
CSALÁD:
   Szerencsére mind a négyen számíthatnak a családjukra.Azt mondják, ha ez nem így lenne, akkor már rég feladták volna. Az ikreknek az édesanyjuk a legfontosabb, és mostanában ugyan keveset találkoznak, bármit elpanaszolhatnak neki. A másik fontos támaszuk a mostohaapjuk, aki annak idején rávette őket, hogy foglalkozzanak komolyan a zenéléssel. Legtöbbször Georg is a mamájához fordul, míg Gustav a nővérének, Franziskának önti ki a lelkét. A srácok gyakran hangoztatják azt, hogy a családjuk abban is segít nekik, hogy ne szálljanak el maguktól.
   Bill: Anyu biztos megmondaná, ha észrevenné, hogy rossz irányba változunk.De eddig még nem történt ilyesmi!